Kemecsei  Tagintézménye

ÖNÉRTÉKELÉS

Intézményi önértékelés

Célja: az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény sajátszakmai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti közösség, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató, diagnosztikai, fejlesztő munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát.

Az intézményi önértékelés gyakorisága: az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni.

A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások

Pedagógiai folyamatok - Tervezés

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

  • Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
  • Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
  • A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
  • Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
  • Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.
  • Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

  • Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
  • Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan történik a tervek megvalósítása?

  • A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Intézményi munkaterv, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
  • Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik.
  • Az intézmény pedagógiai szakszolgálati céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
  • Az intézményi pedagógiai folyamatok (például szakterületekre tervezett egymásra épülő tevékenységek) a szakterületi szakmai előírások teljesülését, a kliensek igényeinek kielégítését, az elvárt tevékenységek eredményességét, a kliensek elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

  • Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
  • A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
  • A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

  • A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok - a kliensek adottságait és megállapított igényeit figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében.
  • A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
  • A teljes pedagógiai folyamat követhető az óra- és tevékenységtervekben, állapotfelmérő dokumentumokban, az egyéni és csoportos esettanulmányokban, az esetmegbeszélő
  • dokumentumokban, a konzultációs munka dokumentumaiban, a naplókban, valamint a kliensi produktumokban.

Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

  • Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
  • Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
  • Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
  • A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.
  • Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően

fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.

Pedagógiai folyamatok - Értékelés

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan történik az intézményben az értékelés?

  • Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.
  • Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.
  • Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.
  • Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.
  • Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület).

Milyen az intézményi munkatervben meghatározott kliens értékelés működése a gyakorlatban?

  • Az intézményben folyó pedagógiai szakszolgáltatás alapjaként indokolt és szükséges mértékben a kliensek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
  • A kliensek állapotában beálló változások értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott közös alapelvek és követelmények alapján folyik.
  • Az intézményben a kliensek előrehaladását, állapotának, szükségleteinek változását, teljesítményének alakulását folyamatosan követik, a mérési adatokat dokumentálják,
  • elemzik, és pedagógiai tevékenység értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.

  • A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra.

Pedagógiai folyamatok - Korrekció

Önértékelési szempontok

Elvárások

Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

  • Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, kliensi kompetenciamérés, egyéb mérések.)

  • Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez.
  • Az intézmény a szakszolgálati tevékenység eredményességéről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit.
  • A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan történik a kliensek igényeinek megismerése, állapotfelmérése?

  • A szakalkalmazottak felkészültek az állapotfelmérésre, az ehhez szükséges módszertani ismereteik, eszközhasználatuk korszerű.
  • Az intézményben rendelkezésre állnak a korszerű szakmai-tudományos igényeknek megfelelő állapotfelismerő eszközök és környezeti feltételek.
  • A szakalkalmazottak kompetensek a különféle állapotfelmérő eszközök alkalmazására.
  • Az intézményben rendelkezésre állnak intézményi eljárásrendek, melyek egységes állapot felmérési folyamatokat rögzítenek.
  • Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusok részére biztosított a kliensek ellátáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés.

Hogyan történik a kliens igényeihez illeszkedő ellátás tartalmának kialakítása?

  • Az intézményben szakmai teamek működnek, a team tagjai megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkeznek.
  • Az intézmény minden szolgáltatási szakterületén korszerű és változatos ellátás folyik.
  • Az intézmény vezetése a pedagógusokkal összhangban folyamatosan törekszik a fejlesztő, terápiás, tanácsadó, konzultációs tudás megújítására.

Hogyan történik a kliensek igényeinek megfelelő egyéni/csoportos

  • Az intézmény rendelkezik mindazokkal a fejlesztő, terápiás, tanácsadó eszközökkel és tárgyi feltételekkel, melyek a szakterületi tevékenységek ellátásához szükségesek.

Eredmények

Önértékelési szempontok

Elvárások

Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

  • Az intézmény munkatervének egyik prioritása a szakszolgálati tevékenység eredményessége.
  • Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.
  • Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:
  • a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás).
  • a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága.
  • lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására.
  • elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens),
  • a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma,
  • "pszichés problémája megoldódott", sikeres terápiák lezárása. stb.

Önértékelési szempontok

Elvárások

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

  • Szakmai ismeretek közvetítése a külső partnerek felé.
  • Humánerőforrás képzettségi mutatói.
  • Szakmai innovációk, jó gyakorlatok száma.
  • Az intézmény célrendszeréhez kacsolódó kiemelt tevékenységek működtetése eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
  • Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

  • Az intézmény vezetése gondoskodik a szolgáltatási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
  • Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása szakalkalmazotti feladat.
  • A belső és külső mérési/vizsgálati eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.
  • A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg.

Hogyan kísérik figyelemmel a kliensek eredményességét?

  • A kliensek követésének kialakult rendje, eljárása van.
  • Az intézmény a partnereivel törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására.
  • A visszatérő kliensek jelzéseit vagy a kliensek visszacsatolását felhasználja a tervezési folyamatban.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

  • Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
  • Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
  • A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak.

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

  • Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
  • Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
  • Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
  • Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
  • Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
  • A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Az intézmény külső kapcsolatai

Önértékelési szempontok

Elvárások

Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

  • Az intézmény munkatervével összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
  • A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

  • Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
  • Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.
  • Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
  • Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit.
  • Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

  • Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
  • Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
  • A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Az intézmény külső kapcsolatai

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

  • Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
  • A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
  • Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

A pedagógiai munka feltételei

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

  • Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
  • Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény szolgáltatói struktúráját, a szakterületi tevékenységek feltételeit és céljait.

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai?

  • Az intézményi munkaterv tartalmazza a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjait, ennek elvei és kritériumai szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását.
  • A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi.

Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a pedagógiai szakszolgáltatást igénylő klienseknek?

  • Az intézmény felkészült arra, hogy széles életkori spektrumba tartozó kliensek fogadására egyaránt célszerű és biztonságos tárgyi környezetet hozzon létre.

A pedagógiai munka feltételei

Önértékelési szempontok

Elvárások

Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

  • Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a szakterületi tevékenységekben, az eszközök kihasználtsága, a foglalkozásokon való alkalmazásuk nyomon követhető.

Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény tevékenységi struktúrájának, szolgáltatói értékeinek, céljainak?

  • Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás-szükségletéről.
  • A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
  • A szakterületi pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
  • A szakalkalmazottak végzettsége, képzettsége megfelel a szakterületi tevékenységek feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
  • A vezetők felkészültek a szakterületi tevékenységek irányításának, ellenőrzésének feladataira

Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai?

  • Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembevételével történt.
  • Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.

Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

  • Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
  • Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
  • Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.
  • Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
  • Az intézmény szakalkalmazottai gyűjtik és megosztják a szakterületi jó gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
  • Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

  • Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik.
  • Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

A pedagógiai munka feltételei

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

  • A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
  • A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
  • A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen területeken), valamint a fejlesztésekbe?

  • Folyamatos az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
  • Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

  • Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
  • Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.
  • Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
  • A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés

Önértékelési szempontok

Elvárások

Hogyan jelennek meg az oktatáspolitikai célok az éves munkatervben?

  • Az intézmény munkaterve összhangban áll a közzétett oktatáspolitikai célokkal.
  • Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárásokkal és a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény céljait és feladatait.

Hogyan történik az intézményi munkatervben szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

  • Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
  • A tervek nyilvánossága biztosított.
  • A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
  • A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek i prioritásaival összhangban valósul meg.

Speciális helyi szempontok figyelembevétele a célok meghatározásában, a szolgáltatás folyamatos változásának és dinamikájának megjelenése az intézményi működésben.

  • A humánerőforrást érintő képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.



PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS


Kemecse Járás valamennyi

nevelési-oktatási intézménye

intézményvezetője

részére

Tisztelt Intézményvezető Asszony/Úr!

Tisztelettel kérem, hogy a szakszolgálati tevékenységünk hatékonyságának növelése érdekében töltse ki a mellékelt linken elérhető elégedettségi kérdőívet.

Ezúton is megköszönöm Ön és Kollégái készséges együttműködését a 2022-23-as tanévben is.

A kérdőív linkje:

https://www.survio.com/survey/d/M1H9C6O4W9Z8W2I7K


Tisztelettel: Módyné Cselényi Mónika tagintézmény-vezető

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye